Megérdemelt sikerek érték Magyarországot az elmúlt hónapban: Európa-bajnok és világbajnoki bronzérmes lett a magyar szakképzés, már 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában, és két magyar kutató kapott Nobel-díjat – mondta Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Hankó Balázs közölte, több mint háromszoros túljelentkezéssel a múlt héten zárult le a Neumann János-program részeként meghirdetett fókuszterületi innovációs pályázat, amely három fő területre koncentrált: egészséges élet, digitalizáció és zöld átállás.
A 35 milliárd forintos keretösszegre 228 jelentkezés érkezett, 50 százalékban gazdasági-egyetemi szereplők nyújtottak be pályázatot. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az eredményeket decemberben hirdeti ki.
A pályázat újabb lökést ad a magyar innovációnak, amelynek elismerését jelentette a múlt héten bejelentett két magyar Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc – emelte ki az államtitkár.
Hankó Balázs elmondta, hogy a múlt hónapban szintet lépett a magyar innováció, ugyanis az európai innovációs rangsorban a mérsékelt innovátor kategóriából európai innovátorrá vált Magyarország, valamint egy helyet előrelépve 33. helyezett lett a magyar innovációs teljesítmény.
Az innovációs rangsorban a legelőkelőbb, ötödik helyezést a gyártási csúcstechnológiában érte el Magyarország – jegyezte meg.
Hankó Balázs kitért arra is, hogy míg négy éve 7, két éve 9, tavaly 11 magyar egyetem volt a legnagyobb felsőoktatási rangsorok alapján a legjobb öt százalékban a világ 30 ezer intézménye közül, az idén már 12 szerepel itt, nemrég a győri Széchenyi István Egyetem csatlakozott az „elitligához”.
A Semmelweis Egyetem megőrizte a helyét a legjobb egy százalékban, a Debreceni Egyetem 400 helyet javítva a legjobb 800 intézmény közé került, ez pedig azt jelenti, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együtt három intézmény szerepel a világ legjobb ezer egyeteme között – közölte az államtitkár.
Elmondta azt is, hogy idén 33 százalékkal nőtt az egyetemre felvettek száma, főleg a vidéki egyetemeken, valamint a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai, agrár-, orvos- és egészségtudományi területeken nőtt a hallgatók száma.
A szakképzés területén pedig a szakmák Európa-bajnokságán Lengyelországban öt arany-, egy ezüst- és négy bronzérmet nyertek a magyar fiatalok, és az összesített ranglistán Svájc mögött a második helyet érték el – ismertette Hankó Balázs.
Hozzátette, informatikai rendszerüzemeltetés területén a magyar csapat bajnok lett, és számos érmet hoztak el a fiatalok a webfejlesztés, az ipari robotika, a mechatronika, az asztalos munkák, a víz-gáz-fűtés szerelés, az ápolás, a betegellátás területén is.
Az OECD világrangsorában egyébként a magyar szakképzés a 25 és 34 évesek közötti foglalkoztatás kategóriájában a harmadik legjobb helyezést éri el – mondta az államtitkár.
Hankó Balázs közölte azt is, hogy megújul a felnőttképzés: a kormány mikrotanúsítványokat tervez bevezetni, amelyekkel alapszakmát vagy részszakmát lehet majd szerezni, valamint ezek az egyetemen kreditet érhetnek.
A cél az, hogy 2030-ra legyen a világ legjobb 100 egyeteme között legalább egy, a legjobb 100 európai között legalább három magyar felsőoktatási intézmény, valamint, hogy bekerülhessen Magyarország Európa legjobb tíz és a világ legjobb 25 „innovátor országa” közé – mondta az államtitkár.
Hankó Balázs kitért arra is, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával arra „szövetkeztek”, hogy Magyarországra hozzák a következő években a szakmák világbajnokságát, és még számos szakmai világbajnoki érmet hozzanak el.
Továbbá szeretnék növelni az általános iskola után a szakképzést választók számát: jelenleg tízből hatan döntenek a szakképzés mellett, jó lenne ezt a számot hétre emelni – jegyezte meg az államtitkár.
MTI
