Gyorsan változó, egyre inkább digitális világunk egyre több kihívást támaszt az emberek elé. Már nem elegendő megtanulnunk egy szakmát, hanem képesnek kell lennünk arra, hogy tudásunkat folyamatosan fejlesszük, pallérozzuk. 2000-ben az Európai Tanács elfogadta a Lisszaboni stratégiát, amelyben meghatározták az egész életen át tartó (lifelong learning) tanuláshoz szükséges alapvető készségeket. Az Európai Tanács célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség. Az alapkompetenciákat kulcskompetenciáknak is nevezzük, cikksorozatunkban ezeket fogjuk bemutatni.

Összesen 8 kulcskompetenciát különítünk el egymástól:

• az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját,
• az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciáját,
• a matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciákat,
• a digitális kompetenciát,
• a tanulás tanulása,
• a szociális és állampolgári kompetenciát,
• a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciát,
• valamint a kulturális tudatosság kompetenciáját.

A digitális kompetencia

A digitális kompetencia a digitális technológiák készségszintű és kritikus használatát foglalja magában. A cél az információszerzés, a kommunikáció és az alapvető problémamegoldás digitális platformok, módszerek segítségével.

Napjainkra a digitalizáció minden területen áthatja az életünket. Konkrétan frusztrációt okoz az emberekben, ha megvonjuk tőlük a számítógépet, az okostelefont, vagy a megszokott szoftvereket (appokat). Éppen emiatt hozott furcsa eredményt a Digitális Menetrend eredménytáblája, ami szerint Európa lakosságának a 40 százaléka nem rendelkezik megfelelő szintű digitális kompetenciával, és ezen belül 22 százalékuk még az internetet sem használja.

A kompetencia fejlesztése érdekében az Európai Bizottság kidolgozta a European Digital Competence Framework for Citizens keretrendszert (DigComp), amely öt kompetencia területből áll:

• műveltség az információ és az adatok tekintetében;
• kommunikáció és együttműködés;
• digitális tartalomkészítés;
• biztonság;
• problémamegoldás.

Emellett elkészült a DigCompEdu ami egy, a pedagógusok számára létrehozott keretrendszer, ami további hat fejlesztési területet határoz meg:

• a szakmai környezet,
• a digitális források kidolgozása és megosztása,
• a digitális eszközök használatának kezelése,
• a kiértékelés,
• a tanulók önálló cselekvőképességének fejlesztése,
• a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb európai ország rendelkezik a digitális kompetencia fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiával (Magyarország Digitális Stratégiáját itt tekintheted meg). A digitális kompetenciát általános iskolai szinten kettő kivételével az összes, középiskolai szinten pedig valamennyi EU tagállamban kereszttantervi megközelítési móddal fejlesztik Emellett az IKT-t egyes tantárgyak oktatásába integrálva, vagy az IKT-használatot külön tantárgyként oktatva támogatják a digitális kompetenciák fejlesztését.

Az informatika és a digitális kultúra érettségi

A mai napon 8 órakor elkezdődtek a 2023-as érettségi időszak informatika és digitális kultúra érettségi számonkérései. Mindkét tantárgyból lehet vizsgázni magyar nyelven és idegen nyelven is. A digitális kultúra tárgyat azok a tanulók választhatják, akik a 2020-as NAT szerinti oktatásban vettek részt.

A központi előírás szerint a vizsgák során a gépeken található szoftverek csak online súgóval rendelkeznek, ezek a vizsga alatt nem elérhetőek. A kódolási feladatokhoz a Zeal programhoz felsorolt offline súgók használhatóak.

Az operációs rendszerek mind a középszinten, mind az emelt szinten a magyar szabványok szerint kerülnek beállításra. Az irodai szoftvercsomagban szerepelni fog a magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző, elválasztó és szinonima modul is.

Kompetenciák a munka világában

Fontos kiemelnünk, hogy a kompetenciák folyamatosan változnak a munka világának elvárásai alapján. A Világgazdasági Fórum készített egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy várhatóan 2025-re a munkavállalók legalább felének új kompetenciákat kell elsajátítania. Gondoljunk csak bele, milyen gyorsan fejlődik a cégek eszköz- és gépparkja, vagy épp milyen gyorsan változnak a digitális fejlesztések. Ezekkel a változásokkal egyenesen arányosan alakulnak át a munkakörök, a szakmák, illetve az ezekhez szükséges kompetenciák is.