Gyorsan változó világunk egyre több kihívást támaszt az emberek elé. Már nem elegendő megtanulnunk egy szakmát, hanem képesnek kell lennünk arra, hogy tudásunkat folyamatosan fejlesszük, pallérozzuk. 2000-ben az Európai Tanács elfogadta a Lisszaboni stratégiát, amelyben meghatározták az egész életen át tartó (lifelong learning) tanuláshoz szükséges alapvető készségeket. Az Európai Tanács célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség. Az alapkompetenciákat kulcskompetenciáknak is nevezzük, cikksorozatunkban ezeket fogjuk bemutatni.
Összesen 8 kulcskompetenciát különítünk el egymástól:
- az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- a matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciát,
- a digitális kompetenciát,
- a tanulás tanulása,
- a szociális és állampolgári kompetenciát,
- a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciát,
- valamint a kulturális tudatosság kompetenciáját.
A matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciák
A matematikai kompetencia célja a mindennapi életünk során felmerülő számítási, vagy magasabb szinten a logikai és térbeli feladatok megoldása. A matematikai gondolkodás alapja a négy alapművelet – összeadás, kivonás, szorzás, osztás-, és a százalékok és a törtek használatának képessége fejben vagy írásban végzett számítások esetén. Életünk során emellett folyamatosan használjuk a számokat, váltjuk a mértékegységeket. Elengedhetetlen a számtani alapműveletek folyamatos használata, vagy a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak ismerete. A matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) célja a valóság magyarázata és leírása.
A természettudományi kompetencia segít megérteni a természeti világ működését. A műszaki készségek pedig ugyanezen világban az ember által létrehozott változások magyarázatát adják meg. A kompetencia alapja a megfigyelés és a kísérletezés annak érdekében, hogy felismerjük a problémákat és következtetéseket vonjunk le a világ működéséről. A természettudományokat, a műszaki és mérnöki tudományokat, valamint a matematika tudományát (ezek összefoglaló neve: STEM tárgyak) a minket körülvevő világ megértése és alakítása érdekében alkalmazzuk.
Ha lány vagy, és érdekelnek a STEM tárgyak, akkor a jövő év során is lesz Lányok Napja rendezvény, ahol többet tudhatsz meg erről a területről. A 2023-as Lányok Napja rendezvényről itt olvashatsz cikket.
A matematika érettségi
Ma délelőtt írják meg a tanulók a 2023-as érettségi időszak középszintű matematika érettségi vizsgáját. Az Oktatási Hivatal előzetes tájékoztatása alapján az írásbeli vizsga mintegy ötödét a gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok témaköre teszi ki. Egy másik ötödét a függvények és az analízis elemei alkotják, míg a harmadik ötödében geometria, koordinátageometria, trigonometria feladatok várhatók. A számelmélet és az algebra a matematika érettségi feladatainak mintegy negyedét teszi ki, és 15 százalékban várhatók feladatok a valószínűségszámítás, illetve a statisztika témaköréből.
Kompetenciák a munka világában
Fontos kiemelnünk, hogy a kompetenciák folyamatosan változnak a munka világának elvárásai alapján. A Világgazdasági Fórum készített egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy várhatóan 2025-re a munkavállalók legalább felének új kompetenciákat kell elsajátítania. Gondoljunk csak bele, milyen gyorsan fejlődik a cégek eszköz- és gépparkja, vagy épp milyen gyorsan változnak a digitális fejlesztések. Ezekkel a változásokkal egyenesen arányosan alakulnak át a munkakörök, a szakmák, illetve az ezekhez szükséges kompetenciák is.
