Melyek a legkeresettebb hiányszakmák Európában?

Szerző: | 2024. január. 5. | Munka

3 fiatal szakember látható a képen munkaruhában egy papírt olvasnak

Az Európai Munkaügyi Hatóság 29 országban vizsgálta a munkaerőpiaci egyensúlyt. A felmérésben közel negyven szakmát azonosítottak, amelyben jelentős munkaerőhiány mutatkozik szerte Európában. A hiányszakmák tekintetében nem történt nagy változás.

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is nagy gondot jelent az egészségügyi és az építőipari ágazat üres álláshelyeinek betöltése, de a vendéglátásban is több pincérre és szakácsra lenne szükség. Az ötödik alkalommal elkészített jelentésben először jelent meg a pszichológusok és a gyógytornászok iránti kereslet.

A felmérés az EU tagállamok mellett Svájcra és Norvégiára is kiterjedt.  A szakemberhiány leginkább Európa északi és nyugati részén összpontosul, bár Olaszországban is jelentős.  A legtöbb szakember az építőiparból hiányzik, de bizonyos mértékig a mérnöki szakmában is meghatározó. Emellett több hiányszakma van az egészségügy, az IT és a vendéglátás területén is.

A kőművesek évek óta vezetik a hiányszakmák listáját

A listán kiemelt helyet foglal el az építőipari ágazat, ahol 15 foglalkozásból is jelentős munkaerőhiány tapasztalható. A legtöbb országban a kőműves szakemberekből van a legkevesebb, őket szorosan követik az asztalos és az ács végzettségűek. A hegesztők és a szerszámgépgyártó szakemberek iránt is jelentős kereslet mutatkozik. A vizsgált európai országok közül 18 országban is több szakemberre lenne szükség ezekben a szakmákban.

A tanulmány szerint a vízvezeték-szerelők és csőszerelők, a villanyszerelők, a burkolók, a festők, a tetőfedők is a leggyakrabban jelzett hiányszakmának számítanak.

Szakácsokból sincs elég

A vendéglátó szektor is erősen képviselte magát. Szakácsokból 15 országban, míg pincér szakemberekből 13 országban is több szakemberre lenne szükség. De az élelmiszeriparhoz köthető szakmák terén is hiány van a pék, az édességkészítő, és a hentes foglalkozásúak körében.

A jelentéssorozat eredményei arra is rámutattak, hogy több olyan foglalkozást is hiányszakmaként azonosítottak több országban, amelyben az elmúlt öt évben egyáltalán nem mutatkozott munkaerőhiány. Így a vendéglátás területén a pincérek és cukrászok, míg az élelmiszeriparban a pékek, és az édességkészítők első alkalommal kerültek fel a listára. A szállodai takarító személyzet is most „debütált”.

Pszichológusok is felkerültek a listára

Az egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások is erősen jelen vannak. Az ápolási szakemberek mellett az általános -, és szakorvosokból is jelentős hiány mutatkozik az európai munkaerőpiacon. A szektorhoz kapcsolódóan figyelemreméltó, hogy a pszichológusok, gyógytornászok és az egészségügyi asszisztensek is képviseltetik magukat.

Míg utóbbi szakma 2020-ban jelent meg első alkalommal a hiányszakmák listáján, a pszichológusok, gyógytornászok 2022. évi adatok alapján számítanak hiányszakmának. A korábbi elemzések során egyáltalán nem mutatkozott hiány ezekben a foglalkozásokban.

Eddig nem volt belőlük hiány

A pszichológusokon és gyógytornászokon kívül több, olyan foglalkozás is felkerült a listára, amelyekben az elmúlt öt évben egyáltalán nem volt szakemberhiány. A legfrissebb jelentés azonban rávilágított arra, hogy több szakemberre lenne szükség ezeknek a munkaköröknek az ellátására is.

Hiányszakmák időrendi összehasonlítása

A legutóbb megjelent elemzés 2017-ig visszamenőleg vizsgálta, hogy mely foglalkozások körében tapasztalható munkaerőhiány. Az eredmények nagyfokú konvergenciát mutatnak a top 10 kategóriába rangsorolt ​​foglalkozások és a korábbi jelentésekben szereplő hiányszakmák között.

A legkeresettebb 38 foglalkozás közül 12 az aktuális jelentésben és a korábbi négy év elemzésében is az első 10 helyen szerepel. Így a kőművesek, kamionsofőrök, vízvezeték-szerelők, nővérek, hegesztők, villanyszerelők, szoftverfejlesztők, szakácsok, orvosok.

Mint arról korábban írtunk az építőiparban érzékelhető szakember hiány mellett, több kihívással is szembe kell néznie az ágazatnak. Ha érdekel, hogy melyek ezek a kihívások, ajánljuk figyelmedbe a témához kapcsolódó cikkünket.

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.

Nyereményjáték

Promó

Promó