Gyorsan változó világunk egyre több kihívást támaszt az emberek elé. Már nem elegendő megtanulnunk egy szakmát, hanem képesnek kell lennünk arra, hogy tudásunkat folyamatosan fejlesszük, pallérozzuk. 2000-ben az Európai Tanács elfogadta a Lisszaboni stratégiát, amelyben meghatározták az egész életen át tartó (lifelong learning) tanuláshoz szükséges alapvető készségeket. Az Európai Tanács célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség. Az alapkompetenciákat kulcskompetenciáknak is nevezzük, cikksorozatunkban ezeket fogjuk bemutatni.
Összesen 8 kulcskompetenciát különítünk el egymástól:
- az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- a matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciákat,
- a digitális kompetenciát,
- a tanulás tanulása,
- a szociális és állampolgári kompetenciát,
- a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciát,
- valamint a kulturális tudatosság kompetenciáját.
Az idegen nyelvi kompetenciák
Az idegen nyelvű kommunikáció napjainkra már szinte ugyanolyan fontos, mint az anyanyelvi kommunikáció. Manapság az, aki nem beszél jól legalább egy idegen nyelvet, az hátrányból indul a munkaerőpiacon. Ami az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikációhoz képest különbség, hogy az idegen nyelvű információcsere a különböző kultúrák közötti megértést is magában foglalja. A nyelvtanulás során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd. Nem tudunk egy nyelvet sikeresen elsajátítani, ha elutasítók vagyunk azzal a népcsoporttal szemben, amely beszéli azt a nyelvet. Gondoljunk csak bele, a nyelvtanulás mindennapi életünk, cselekvéseink mellett hagyományainkat, gasztro kultúránkat, híres épületeinket, vagy akár országunkat is bemutatja.
Az idegen nyelvi kerettanterv szerin a nyelvtanulás a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség fejlesztési egységekből állnak. A nyelvtanulási kompetenciáknak az egész életen át tartó tanulás szempontjából is jelentős szerepe van, hiszen napjainkban minden elsajátított új idegen nyelv közelebb visz minket a kozmopolita élethez.
Az idegen nyelvi érettségi
A mai napon elkezdődtek a 2023-as érettségi időszak idegen nyelvi írásbeli vizsgái. Az első napon (május 11.) reggel 9-kor az angol írásbelit, míg a második napon (május 12.) reggel 9-kor a német írásbelit írhatják azok, akik ezeket a nyelveket választották.
A vizsga közép- és emelt szinten is írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a tanulóknak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Erről a készségről elsősorban a szóbeli vizsga során tud a tanuló számot adni. Az érettségi írásbeli részén elsősorban az íráskészséget, azaz a nyelvtani és lexikai kompetenciát lehet mérni.
A követelmények az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodik az Európa Tanács skálájához, így a középszintje a B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.
A B1 és a B2 szint hivatalos meghatározásai:
B2 szint: „Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.”
B1 szint: „Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket.”
Kompetenciák a munka világában
Fontos kiemelnünk, hogy a kompetenciák folyamatosan változnak a munka világának elvárásai alapján. A Világgazdasági Fórum készített egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy várhatóan 2025-re a munkavállalók legalább felének új kompetenciákat kell elsajátítania.
Az viszont biztos, hogy az idegen nyelvi kompetenciák továbbra is kiemelten fontosak lesznek. Világunk technikai fejlődése magával hozta annak a lehetőségét is, hogy távolról végezzük munkánkat, akár több országban telephellyel rendelkező, határokon átívelő cégek részére. Ezeken a munkahelyeken már elvárás a társalgási szintű idegen nyelvi kommunikáció. Emellett a mindennapi életünk során használt technikai eszközök és media platformok is elsősorban angol nyelven érhetők el, így minimum egy idegen nyelv ismerete mindenki számára hasznos lehet.
Korábban készítettünk egy cikket a büszkeség és államnyelv kapcsolatáról, amelyben a legutóbbi idegen nyelvi használatról szóló felmérések eredményét is megemlítettük, ezt a cikket itt találod.
