Fókuszban a régió fejlődése – interjú a Miskolci Egyetem rektorával

Szerző: Németh Eszter | 2023. június. 18. | Iskolák

A Miskolci Egyetem a modellváltással valóban a regionális adottságainak megfelelő módon – és helyben tartó szerepének szem előtt tartásával – fejlődik. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint jól teljesítettek az első évben a finanszírozást befolyásoló tényezők alapján.

Az interjú eredetileg 2022 decemberében, az UNI in&out Innováció 2023 kiadványban jelent meg.

Mit tart az egyetem legfontosabb jellemzőinek és mennyire került fókuszba a gyakorlatorientáltság?

A Miskolci Egyetem a régióban katalizátorszerepet tölt be, az egész intézményi stratégia arra épül, hogy bekapcsolódunk a teljes oktatási véráramba: a szakképzésből hozzánk alap-, majd felnőttképzésre is lehet jönni. Összehangoltuk a tananyagot, a követelményeket és részt veszünk pályaorientációs programokban, együttműködünk a helyi tankerületekkel is. Éltünk azzal a jogszabályi lehetőséggel, hogy befogadjuk az egyetemre az okleveles technikusi végzettséget szerzett fiatalokat, összefésültük a tanrendet a technikumokkal, így 30 kreditet el tudunk ismerni. A duális képzésekhez is elsőként csatlakoztunk sok évvel ezelőtt. Pont azért, hogy gyakorlatot is szerezzenek azok a fiatalok, akik elhagyják az intézményt.

A finanszírozási szerződésükben foglalt teljesítményindikátorokban hogyan teljesítettek?

A legtöbb mutatóban jól teljesítettünk, de épp a lapzárta előtti napokban egyeztettünk az ágazatirányítással ezen indikátorok finomhangolásáról, hiszen vannak olyan tényezők, amelyekre egyetemként nincs sok ráhatásunk, mint például FEOR-kód szerinti elhelyezkedés.

Milyen eredményeket tartanak fontosnak a Miskolci Egyetemen?

A műszaki tudományok kategóriában ismét a világ legjobb 450 univerzitása között tartja számon a Miskolci Egyetemet a felsőoktatási intézményeket rangsoroló brit Quacquarelli Symonds (QS). Az előrelépéssel minőségi támogatáshoz jut az egyetem a magyar állammal kötött finanszírozási szerződés alapján, hiszen az indikátorok közül a nemzetközi rangsorokban való megjelenés jelentős. A másik nagy eredményünk, hogy minden részterületünkön elkészültünk a szervezeti és működési rendszereink kiépítésével, a stratégiák megalkotásával, és ezek alapján működünk. A modellváltás lehetőséget biztosított arra, hogy béremeléseket hajtsunk végre. Ezek – a teljesítményeket egyéni szinten is figyelembe véve – meg is valósultak. A nemzetközi tanulóink számát is sikerül folyamatosan növelni.

Milyen fejlesztések valósultak meg az utóbbi időszakban?

A Science Parkunk, azaz a Tudományos és Innovációs Parkunk fejlesztése 31 milliárd forintos beruházás, amely tartalmazza az új épületeket, a laborokat, az eszközbeszerzéseket és a humán erőforrás fejlesztését. Ezenkívül benyújtottuk a Green and Smart Campus pályázatunkat, amelynek célja a campusfejlesztés, de oktatásfejlesztési csomagot is tartalmaz.

Aki a Miskolci Egyetemre jön tanulni, mire számítson, mely cégekkel lehet partnerségben?

Valamennyi regionális vállalattal, kkv-val és multinacionális céggel egyaránt szoros kapcsolatot ápolunk, de vannak régión kívüli partnereink is. Komoly együttműködésünk van a Mollal, valamint a magyar petrolkémiai óriással, a tiszaújvárosi Mol Petrollal. Minden vállalati partnerünk fontos számunkra, de ha néhányat ki kellene emelni, akkor adottságaink alapján említhetem a miskolci cégek közül a Bosch vállalatcsoportot, a Segát, a Joysont. A Miskolci Egyetem és a Bosch kéziszerszámgyára tovább erősíti kapcsolatát a hallgatók képzésében és a vállalat gyakornoki programjában. Az együttműködés egyik eredménye, hogy a gyakornokok közül 2022-ben felvett munkatársak több mint nyolcvan százaléka a Miskolci Egyetemen szerzett diplomát. A diákok rugalmasan, heti 20-40 órában dolgozhatnak, akár havonta változtathatják a munkaidejüket. A munkájukért a ledolgozott órák száma alapján fizetést és SZÉP-kártya-juttatást kapnak, továbbá a diplomások pótlékra is jogosultak. Hazánkban elsőként a Miskolci Egyetem alapított vállalati tanszéket, a Robert Bosch Mechatronikai Tanszéket 2004-ben. Közös képzést is indítottunk 2021-ben a kéziszerszámgyárral: a logisztikai csomagolásfejlesztő szakmérnök szakirányú továbbképzésen a legkorszerűbb, a piaci igényeket figyelembe vevő követelmények szerint oktatunk.

A nemzetköziesítés minden egyetem számára fontos. Hogy áll ebben a kérdésben a miskolci?

A Miskolci Egyetem széles körben ismertté vált a külföldi diákok számára is, akik továbbtanulási szándékkal elsősorban azokat az intézményeket keresik, amelyek jelen vannak a nemzetközi rangsorokban. Az idén 50 különböző országból csaknem 400 hallgató érkezett, akik a Miskolci Egyetem 24 angol nyelvű programjának valamelyikén tanulnak. Több külföldi oktatót fogadunk az egyetemen és folyamatosan növeljük az angol nyelvű külföldi publikációink számát.

Milyen eredményeket tart még fontosnak?

Egyedül a miskolci nyert a magyarországi egyetemek közül a körforgásos gazdaság témájában kiírt európai uniós pályázaton. Két elismert, a nemzetközi rangsorokban előkelő helyezést elért egyetemmel, a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemmel és a finn Lappeenranta-Lahti Műszaki Egyetemmel dolgozhat együtt az intézmény. Az első egyeztető megbeszélést az intézményünkben tartották a közelmúltban. Az EU-ban körülbelül 400 pályázat érkezett erre a körforgásos gazdaság témájában meghirdetett felhívásra. Száz pályázatot támogattak, a magyarországiak közül csak a mi egyetemünk részesült támogatásban. A körforgásos gazdaság egy olyan terület, amelyhez a legtöbb kutató csatlakozhat és bekapcsolódhat a Miskolci Egyetemen. És ez egy olyan téma, ami fontos az észak-magyarországi régió számára, hiszen körülöttünk minden iparág – az autó-, a vegyés a bányaipar – erősen kapcsolódik ehhez. A körforgásos gazdaság a régió minden emberének hasznára válhat, mert ez a térség fejlődésének egyik alapvető pontja lehet. Az Európai Unió eredménytáblája szerint az észak-magyarországi régió az EU azon térségei között szerepel, amelyek a legalacsonyabb innovációs kapacitással büszkélkedhetnek, és mi a saját eszközeinkkel ezen kívánunk változtatni. A digitális tanítás módszertanának fejlesztésére, a gyakorlati oktatást segítő digitális infrastruktúra korszerűsítésére, valamint az információtechnológia használatához kapcsolódó hallgatói és oktatói készségek megalapozására közel 3,5 milliárd forintot nyert a Miskolci Egyetem a Széchenyi Terv Plusz pályázatán. A DigitALL – Az oktatás digitális átalakítása a Miskolci Egyetemen című projekt célja egy olyan komplex digitális ökoszisztéma kialakítása, amely a képzési tevékenység innovatív támogatásán túl hozzájárul ahhoz is, hogy a diákok gyakorlati tudása még inkább illeszkedjen a munkaerőpiaci elvárásokhoz. A DigitALL projektben elnyert forrás teljes egészében felhasználható a kitűzött célokra: az informatikai hálózat fejlesztésére, a digitális eszközpark megújítására és bővítésére, az egységes, zárt rendszerű távolléti és hibridoktatást támogató környezet megteremtésére. Mindezt a teljes egyetemi polgárságot érintő digitális készségfejlesztési programok egészítik ki. A megvalósítandó fejlesztések olyan oktatási innovációs elemeket is tartalmaznak, mint a mesterséges intelligencia használata, ami a képzésekben megszerezhető kompetenciák munkaerőpiaci igényeken alapuló fejlesztéséhez is hozzájárulnak. A végeredmény egy vonzó perspektíva, aminek köszönhetően 3-4 év múlva egy megújult intézmény képét mutatja majd az egyetem.

Mindezeken túl mit tesznek azért, hogy a hallgatók ott maradjanak a régióban?

A lemorzsolódás ellen született meg a mentor- és felzárkóztató programunk, ami az egyetemi beilleszkedést hivatott támogatni. És ami a harmadik missziós tevékenységünket illeti, abban is több ponton erősítünk, hogy minél többen tanulhassanak nálunk. A KÖSZI, a közösségi szolgálati iroda a középiskolások számára kínál lehetőséget arra, hogy itt végezhessék el az önkéntes munkát. Immár három éve tanítanak Magyarországért a Miskolci Egyetem hallgatói, annak idején harmadmagammal, Hajnal Gabriellával, a Klebelsberg Központ elnökével és György László kormánybiztossal, volt innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral közösen alapítottuk meg a Tanítsunk Magyarországért programot. Ennek révén segítséget nyújtunk a nehezebb helyzetben lévő fiataloknak, hogy sikeresen továbbtanuljanak, majd elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.

Változtatnak-e valamit a felvételi rendszeren?

Az egyetemek hatáskörének bővítéséről szóló döntést egyértelműen jónak tartjuk. Komoly helyzetelemzés előzte meg a Miskolci Egyetem új felvételi eljárásának kidolgozását, ami megerősített bennünket abban, amire korábban is hangsúlyos feladatunkként tekintettünk: az intézményünk tudásközpontként a munkaerőpiacot képzett munkaerővel lássa el, emellett támogassa a hallgatókat abban, hogy a diploma megszerzését követően a régióban maradjanak. Olyan fiataloknak is lehetőséget kínálunk a diploma megszerzésére, akik szociális helyzetükből adódóan nem tudnak Budapesten vagy külföldön tanulni. A Miskolci Egyetem minden olyan lehetőséget megtart, amit eddig a jogszabály határozott meg. Ugyanúgy 50 pont jár az emelt szintű érettségiért, pluszpontokat adunk a nyelvvizsgákért. A felvételi eljárásban a megszokottól két esetben térünk el: egyrészt nem határozunk meg minimumponthatárt, másrészt emelt szintű érettségit csak az osztatlan jogász, az anglisztika és germanisztika, valamint az angol és német osztatlan nyelvtanári képzésekre jelentkezőktől kérünk. A minimumpont eltörlése nem azt jelenti, hogy alacsony pontszámmal érkező diákokkal szeretnénk feltölteni a Miskolci Egyetemet. A kapacitás és a felvételi korlát megszabja majd a kereteket. Például ha száz államilag támogatott jogászhallgatót vehetünk fel, akkor ebbe a keretbe továbbra is a száz legjobbat fogjuk felvenni. Lényeges újdonság, hogy 2024- től kedvezménypontot adunk a hátrányos térségből jelentkezőknek. A változások között már jövőre életbe lép a minimumpontszám és az emelt szintű érettségi követelményének eltörlése.

Hogyan érinti az egyetemet az energiaválság, milyen lépéseket tettek?

Takarékoskodni tervezünk: a bölcsészkar átköltözött egy másik épületbe, és vannak olyan helyek az intézményben, ahol csak temperáló fűtés lesz. Az egyetemünk december 24. és január 1. között zárva tart, december 19. és január 15. között téli szünetet rendeltünk el, a vizsgákat január közepétől tartjuk. A téli szünet alatt a záróvizsgák kivételével jelenléti vizsgák nem tarthatók. Munkavégzés lesz az egyetemen ez idő alatt is, de racionalizáltan, az épületrészek temperáló fűtése mellett. Előremutató terveink is vannak. A Covid-helyzet, valamint az orosz– ukrán konfliktus rávilágított arra, hogy az energia- és nyersanyagellátási láncok sérülékenyek. A hazai nyersanyagforrások feltárásában szeretne éllovas lenni a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara. A megújulóenergia-termelés az elmúlt évtizedekben háttérbe szorította a fosszilis energiahordozók, köztük a szén felhasználását. A hazai szénvagyon hasznosítási lehetőségeinek újragondolása, a szénbányászati tevékenység újraindításának gondolata hívta életre a megyei szénbányászati klasztert, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyének van a legnagyobb szénvagyona Magyarországon. A Miskolci Egyetem részéről adott a kutatóbázis ennek feltárásához és hasznosításához. A mérnökök, a kutatók és az egyetemi oktatók tudása lehetőséget ad a meglévő erőforrásaink 21. századi módon való hasznosítására, energiaellátásunk biztonságának megteremtésére. Amíg korábban a szén és az érc volt a legfontosabb stratégiai nyersanyag, addig napjainkban egyre nagyobb szerep hárul a hulladékoknak mint másodlagos felhasználású anyagoknak a nemzetgazdasági szempontból fontos haszonanyaggá alakítására. De igaz ez az ellátási lánc széles spektrumára, amibe beletartozik a nyersanyagkutatás, -kitermelés, -feldolgozás, a kohászat, az anyagtudomány, a gépészet, határterületként pedig annak társadalomtudományi, gazdasági és jogi vonatkozásai. A Miskolci Egyetem ebből a szempontból egyfajta multidiszciplináris központként tudja segíteni a folyamatokat.

Hogy áll az egyetem kollégiumokkal?

A kollégiumok népszerűek, a szolgáltatások minőségével sikerül megőrizni a kollégisták érdeklődését, így viszonylag alacsony a lemorzsolódás aránya. Az egymástól eltérő szolgáltatási színvonalú és komfortfokozatú férőhelyek pedig azt is lehetővé teszik, hogy a tanulmányok előrehaladtával a diákok a zajosabb közösségi létből idővel egy kevésbé hangos környezetbe költözzenek, ahol jobban tudnak a tanulásra koncentrálni. Ezekből a kollégiumokból néhány perc sétával elérhetők a tanulmányi épületek, ami az ország más felsőoktatási intézményeire nem jellemző. A campuson pedig minden megtalálható, ami a diákoknak a mindennapokban szükségük lehet. A miskolci egyetemi élet pedig egyedülálló, amelyet leginkább kollégistaként lehet átélni. A kollégiumok folyamatosan nyitva tartanak, hogy a hallgatók készülhessenek a vizsgákra.

Horváth Zita

52 éves, történész, egyetemi tanár.
Felsőfokú tanulmányait a Miskolci Egyetemen végezte, történelem szakos bölcsész- és középiskolai tanári diplomáját 1997-ben, irodalomtudományi doktori fokozatát 2001-ben szerezte, végigjárva az egyetemi ranglétrát. Ugyanitt habilitált 2016-ban és lett egyetemi tanár 2019-ben.
2020. augusztus 1-jétől a Miskolci Egyetem rektora.
2013 és 2017 között már volt a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese, egy évig intézetigazgató, dékán. Felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt 2017-től 2020- ig előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd az Innovációs és Technológiai Minisztériumban.

Címkék: fejlesztés | Horváth Zita | interjú | Miskolci Egyetem