Pölöskei Gáborné: A szakképzésben minőségi elmozdulás történt

Szerző: | 2023. november. 7. | Fősodor

Jelentős minőségi elmozdulást történt a szakképzésben. A Magyar Nemzet a megújult rendszerről kérdezte Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkárt.

Az új szakképzési rendszerben a szakmák jövőbeli változásaira is felkészítik a fiatalokat , a szakképzés átláthatóbb lett és a felsőoktatáshoz is jobban kapcsolódik. Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy a szakképzésben először a kompetenciafejlesztésre helyezik a hangsúlyt, és csak ezután küldik szakmai gyakorlatra a tanulókat a cégekhez. Ahhoz pedig, hogy minél több vállalat csatlakozzon a duális képzést nyújtó programokhoz, szükség van az ÉVOSZ és a területi kamarák segítségére.

Mit könyvelhetünk el sikerként?

Sikeresnek értékelhető a megújulás a szakképzésben, elsősorban azért, mert ezzel a szakképzés átlátható, átjárható, dinamikusan fejlődő és számon kérhetővé vált – fejtette ki a Magyar Nemzetnek, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára.

Úgy folytatta, hogy másodsorban azért, mert sikerült a szakképzést jobban a felsőoktatáshoz is kötni, ezáltal jelentős minőségi elmozdulásnak lehetünk ma szemtanúi. A változtatást a gazdaság összes ágazatának szereplői igényelték, hiszen ők maguk hívták fel a figyelmet a korábbi rendszer hiányosságaira. Véleménye szerint a gondokat az emberek leginkább az építőiparban és a szolgáltató ágazatoknál érzékelték, amikor egyre több kontár jelent meg a piacon.

A képen Pölöskei Gáborné látható.
Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Dunaújvárosi Egyetem diplomaátadó ünnepségén 2023. június 30-án. (Fotó: MTI/Vasvári Tamás )

Az ágazatválasztás előnyei

Lényegesnek nevezte, hogy a vállalatok és a gazdálkodók továbbra is fontos szerepet játszanak az oktatásban, hiszen a tanulók jelentős számú gyakorlati órát töltenek a gazdálkodóknál a duális képzésben, jelentkezéskor azonban még nem szakmát választanak, hanem ágazatot.

Az ágazatválasztással történik a kompetenciák elsődleges fejlesztése, vállalatokat ismertetnek meg velük, melyeken keresztül megmutatják nekik, hogy milyen szakmák és munkakörök vannak.

Emlékeztetett, régebben az építőiparban 14 éves gyerekeket vittek a helyszínekre a szakképzésben, például kőművesmunkát végezni az építkezéseken, ahol érdemi munkát nem tudtak végezni, hiszen nem ismerték a szakmát, és a fizikai erőnlétük miatt sem lehetett őket ilyen munkakörbe bevonni. Ez mára megszűnt, mert csak akkor mehetnek a cégekhez, amikor megismerik a szakmát és megerősödik a gyakorlati oktatáshoz szükséges alaptudásuk.

Az ágazati központok létrehozását Pölöskei Gáborné azzal indokolta, hogy bizonyos esetekben a duális partnerség terhet jelenthet a cégeknek még akkor is, ha az állam részben megtéríti az erőfeszítéseiket. 

Egyre több a jó gyakorlat

Példaként említette, hogy nemrég Siófokon adtak át egy ágazati centrumot, ahol öt neves vendéglátóipari cég állt össze a szakképzésben és az iskolával együttműködve dolgozták ki a képzést.

Egy másik jó példa Esztergom, ahol a helyi vendéglátók hoztak létre egy 18 cégből álló ágazati központot, így találva harmonikus megoldást az adminisztratív terhek elosztására.

Hasonló történt a gépiparban Zalaegerszegen, ahol kilenc cég fogott össze, illetve a nagyvázsonyi ácsképző központban, amit egy mesterember saját forrásból hívott életre. Ide idén 36 ácstanuló jelentkezett, amíg a régi iskolai rendszerben csak kettőt tudtak képezni.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: nagyon sikeres a hátrányos helyzetű tanulók integrációja az új szakképzési rendszerben, ami például a tanulókat segítő ösztöndíjprogramnak is köszönhető. Ez általános ösztöndíj, vagyis minden diák részesül belőle, amíg munkaszerződésre nem vált a képzése.

Ösztöndíjak és pluszpontok

Pölöskei Gáborné rámutatott: a hátrányos helyzetű diákok közül sokan nem tudják elvégezni az általános iskolát, ezért nekik találták ki a Dobbantó programot, ami abban segít, hogy elkezdhessék a műhelyiskolát és egy részszakmát is tanuljanak. Sikerként könyvelte el, hogy a gyerekek kilencven százaléka elvégzi ezt, közel negyven százalékuk pedig az iskolarendszerhez csatlakozik megtanulni az egész szakmát. Hangsúlyozta; a szakképzés összetettségét mutatja, hogy egyik részről segíteni kell a hátrányos helyzetű gyerekek boldogulását, másik részről biztosítani kell mindenkinek a felsőoktatás felé a karrier lehetőséget. Ezért is hozták létre az okleveles technikusi képzést a kiemelkedően tehetséges tanulók számára.

A teljes cikket itt olvashatják el: https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/minosegi-elmozdulas-a-szakkepzesben

A szerzőről:

Szakmát Szerzek
A Szakmát Szerzek! szerkesztőségének célja a hazai szakképzés presztizsének valós erősítése, például sikertörténetekkel, tudományos elemzésekkel a témában. A weboldalon helyet kapnak a szakképzést érintő aktualitások, hírek, valamint a friss kutatási eredmények ismertetései, munkaerőpiaci adatok egyaránt.